Rég volt már hogy Frank Herbert 1965-ben megírta nagysikerű regény-sorozatának első kötetét Dűne címmel (mely egyébként Nebula díjat nyert). Herbert kétségtelenül egy egészen különleges fantáziavilágot teremtett akkoriban, mely inspirálóan hatott George Lucasra is, aki 12 évvel később előrukkolt a Star Wars sztorijával, melybe a Dűne számtalan elemét is beépítette. Megjelenik a sivatag bolygó a Csillagok háborújában is, illetve a homoklakó sarlacc, melyek mondhatni alap-elemei a Dűnének is (az Arrakis bolygó és a homokférgek képében), csak úgy mint a misztikus Jedi-rend melynek a Bene Gesserit a megfelelője a Dűnében. De akad persze egyéb párhuzam is, melyeket nem sorolok most fel, hogy sokkal érdekesebb "vizekre" evezhessek.
A kép forrása: rollingstone.com
Az első gondolat, mely eszünkbe juthat Denis Villeneuve Dűnéjének második része kapcsán, hogy lenyűgöző a látványvilága. A sivatag számtalan formájában jelenik meg, de különleges képeket láthatunk a Harkonnenek bolygójáról, épületeiről és űrhajóiról is, csak úgy, mint a fremenek földalatti barlangjairól és a sivatagi felszín alatt száguldó homokférgekről. Rengeteg az izgalmas harci-jelenet, a test - test elleni küzdelem, a párharc. Sajnálatos, hogy Jason Momoa ezúttal szinte kimarad és az öregedő Josh Brolin is takaréklángon szerepel csupán. Viszont kettejük pótlására ott van nekünk a 28 éves (bár 20-nak kinéző) Thimothée Chalamet és a gyönyörű Zendaya, akiket sok bevetésen láthatunk. Vannak monumentális csatajelenetek és az alapsztori is tartogat fordulatokat, meglepetéseket. Ezúttal sokkal gyorsabb a film tempója, mint az első résznek, ami kifejezetten jót tesz a végeredménynek és a szórakoztató-értéknek.
A kép forrása: fotogramas.es
Érdekes az a kitalált nyelv is, amelyet végig hallhatunk a fremenektől a film alatt, és tény, hogy néha már-már komikus ez a hablaty, főleg Javier Bardem szájából, aki bár komoly karaktert alakít (Paul Atreides legfőbb támogatóját a fremeneknél) valahogy lényéből adódóan egyensúlyoz a komoly és komikus határán (így volt ez vele az Escobar forgatásán is, ezért lett olyan fura az egykori kokain-király az ő alakításában). A cselekmény túlnyomó része a fremenek között játszódik, itt próbálja kivívni vezető szerepét az ifjú herceg (Paul Atreides) mégpedig Chani (Zendaya) segítségével.
Ami alaptörténetet illeti: ... itt jön némi spoiler (ugord át a bekeretezett részt, ha semmit sem akarsz tudni a sztoriról) A fiatal Paul Atreides herceg, édesanyjával, Jessicával (Rebecca Ferguson) a nagy Harkonnen támadást követően a fremen néphez menekül. Itt néhányan úgy vélik az egyik vezető, Stilgar (Javier Bardem) köré csoportosulva, hogy Paul nem más, mint a fremenek messiása (aki elhozza az Arrakisra az örök jólétet és a kizöldülést). Paul előtt megnyílik tehát az esély arra, hogy a fremenek élére álljon. Ebben sokat segít neki édesanyja, aki kihasználva Bene Gesserit képességeit afféle főpapnőként tüzeli a fremen népet arra, hogy Pault kövesse. De Paulnak a végső elfogadásához így is próbákat kell kiállnia, meg kell innia az élet vizét (melyet a homokférgekből nyernek) és meg kel ülnie egy élő, óriási homokférget is (mint egy bikát a groteszk sivatagi rodeón). Végül azonban kiállja a próbákat és összekovácsolja a fremeneket, majd szembeszáll a császárral is. Közben különleges jövő és múlt látása miatt megtud egy megdöbbentő tényt anyjáról és kettejük származásáról is. A császár el kerülve vár rá a legvégső nagy harc: meg kell küzdenie a legképzettebb Harkonnennel, egészen pontosan Feyd-Rauthával (Austin Butler), a Harkonnen-ház fejének öccsével. Nem csupán felemelkedése de puszta életben maradása már a tét.
Hangyányi kritikai észrevételt csupán Paul jellemfejlődésére tennék, mert a figura a történet végére jelentősen megváltozik. Szinte karakteridegen tőle az a törtető hatalomvágy, amit felmutat és amiért mindent hajlandó eldobni az utolsó percekben. Ezt a változást Villeneuve nem készíti elő és magyarázatot sem kapunk rá. (Talán az élet vize okozza, nem derül ki.)
A Dűne 2 egy igazi filmélményt ad nagyon gazdag látványvilággal, izgalmakkal, küzdelemmel és misztikummal. A középpontban mindvégig az ifjú Paul Atreides áll, voltaképp az ő felemelkedését és apjáért való bosszúját kísérhetjük nyomon. Közben felbukkannak új szereplők is, mint Austin Butler és Florance Pugh, előbbi a főgonosz Harkonnen báró öccsének bőrében, utóbbi pedig a császár lányaként. A harmadik Dűne-újonc Lémi Seydoux aki Bene Gesserit rend manipulátora és az ifjú Harkonnen harcos (Butler) feltérképezője. Ha már itt tartunk, Butler tényleg furcsán fest kissé kifehérített bőrrel, szemöldökök nélkül és kopaszan, de egyértelműen hiteles a rettenthetetlen és villámgyors harcos szerepében. (Az valóban érdekes, hogy egy nép, a Harkonnenek népe, hogyan állhat csak szőrtelen és kopasz férfiakból de ezen túl lehet lépni.)
A kép forrása: www.imdb.com
A Dűne 2 mindenképp remek szórakozás minden korosztály számára, de leginkább a disztópikus illetve sci-fi és fantasy filmek kedvelőinek fog nagyon tetszeni. Értékelésem természetesen nem lehet kevesebb 4,5 csillagnál. Nem érdemes megfosztani magunkat egy igazi filmélménytől, melyet Villeneuve sajátos zenei illetve hang effektjei illetve a mozi kínálta vizuális nagy totálok tovább erősítenek.
Nézd meg, ha jót akarsz magadnak és vigyél magaddal nagy kiszerelésben kólát, popcornt, nachost is mert 166 perces a film (bár egyáltalán nem érzed majd hosszúnak).
